ÁLLÁSpont

„Meneszti a honvédség első számú vezetőit az új kormány. Távozik Tömböl László vezérkari főnök, valamint a katonai elhárítás és a hírszerzés főigazgatója is. Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvédség szakmai és morális válságával indokolta a döntést.” – olvasható az origo.hu hírportálon. Nem tétlenkedik az új miniszter, hiszen június 1-jei hatállyal már ki is nevezte az új vezérkari főnök helyettes, valamint az Összhaderőneemi Parancsnokság teljes vezérkarát (parancsnokát, helyettesét és törzsfőnökét). Hende Csaba szakmai és morális válsággal indokolta a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetésében általa kezdeményezett személyi változásokat. Nem tudom mire vélni a minisztériumi átadás-átvétel közepette végrehajtásra került hirtelen vezetőváltást. Lehet, hogy azt akarta megelőzni a bársonyszékbe újonnan helyet foglaló  miniszter, hogy a nem létező „csontvázak”-ról számot adó jelentés után már nem lesz lehetősége ezt megtenni? Mert azt nem igazán lehet indokként elfogadni, hogy a Magyar Honvédség „szakmai és morális válságban” van, hiszen katonáink igencsak jól megállják a helyüket a nemzetközi hadszíntereken is, Boszniától kezdve Irakon át Afganisztánig. Természetesen nem felejtettem el a Nemzetvédelmi Egyetem rektorának őrizetbe vételét és hasonló szintű katonai vezetők rendőrség vagy ügyészség általi meggyanúsítását. Mégis úgy vélem, hogy egy több, mint húszezer fős létszámú szervezetet nem szabad –  nem erkölcsős, nem etikus – csupán ezen tények alapján megítélni. És ez még nem magyarázza a miniszter szakmai érvekre való hivatkozását. Hende Csaba 1983-ban az ELTE jogi karán szerzett summa cum laude diplomát, majd Szombathelyen a 2. számú ügyvédi munkaközösségben kezdte jogászi pályáját. A honvédséghez fűződő tevékenysége 1991 és 1994 közötti a Honvédelmi Minisztériumban betöltött kabinettitkári beosztásából ered, majd 2009. április 27-től a Nemzetbiztonsági bizottság tagja.

Nem tisztem megítélni hozzáértését és szakmai tapasztalatát, azonban gyors és nem kellően átgondolt lépésnek érzem a vezetőcseréket. Arról már nem is beszélve, hogy az egésznek olyan „politikai íze” van… Pedig a hadseregnek amennyire csak lehet, távol kellene maradnia az aktuális politikai erők általi terektől, hiszen ez szavatolná semlegességüket a Haza iránt.